Kulcsfontosságú üzenetek
-
A virtuális valóság kissé hatékonyabb lehet a kar használatának fejlesztésében, mint az alternatív terápiás megközelítések. Csak nagyon kevesen számoltak be nemkívánatos hatásokról, mint például fájdalomról, fejfájásról, ájulásérzésről vagy szédülésről.
-
A virtuális valóság jobb lehet, mint az alternatív terápiák az egyensúly kismértékű javításában, és valószínűleg csökkenti az aktivitás korlátozottságát is.
-
Nagyon kevés tanulmány foglalkozott olyan virtuális valóság alkalmazásokkal, amelyeket valóban élethűnek tekintettek (például ahol a virtuális környezetet fejre helyezhető eszközön keresztül jelenítették meg).
Milyen előnyei vannak a virtuális valóságnak az alternatív terápiás megközelítésekkel vagy a stroke utáni terápia hiányával szemben?
Össze akartuk hasonlítani a virtuális valóság, az alternatív kezelés, és a kezelés elmaradásának hatásait a stroke utáni felépülésre, a karfunkció és más kimenetelekre is, például a járási sebességre, a kognitív funkciókra (gondolkodás), az önállóságra és a stroke utáni életminőségre.
Mi az a virtuális valóság, és miért lehetne használni a stroke utáni felépülés elősegítésére?
Sokan tapasztalnak mozgási, gondolkodási és érzékelési nehézségeket a stroke után. Ez gyakran problémákat okoz a mindennapi tevékenységekben, például az írásban, a járásban és a vezetésben. A virtuális valóság egy tág fogalom, amely olyan számítógépes programok használatát foglalja magában, melyek célja a valós életbeli tárgyak és események utánzása. A virtuális valóságon alapuló terápia bizonyos előnyökkel járhat a hagyományos terápiás megközelítésekkel szemben, mivel az alkalmazások lehetővé teszik, hogy az emberek olyan mindennapi tevékenységeket gyakoroljanak, amelyeket kórházi vagy klinikai környezetben nem lehet. Emellett a virtuális valóság programoknak számos olyan jellemzője van, amelyek arra ösztönözhetik a betegeket, hogy több időt töltsenek terápiával - például maga a tevékenység motiválóbb lehet.
Mit akartunk megtudni?
Arra voltunk kíváncsiak, hogy a virtuális valóság alkalmazása a stroke utáni rehabilitációs programokban hatékonyabb-e, mint a hagyományos terápiás megközelítések. Meg akartuk érteni a hatását a különböző kimenetelekre (beleértve a mozgást, a gondolkozást és az aktivitás korlátozottságát). Leginkább a karfunkcióval kapcsolatos kimenetelek érdekeltek bennünket, mivel a legtöbb tanulmány erre fókuszál. Azt is meg akartuk érteni, hogyan lehet a virtuális valóságot a leghatékonyabban alkalmazni (milyen mennyiségű és időzítésű terápia szükséges), illetve mely típusú virtuális valóságprogramok lehetnek a leghasznosabbak.
Hogyan jártunk el?
Olyan tanulmányokat kerestünk, amelyek összehasonlították a virtuális valóságot egy alternatív terápiás formával (például hagyományos gyógytornával) vagy a terápia hiányával. Olyan tanulmányokat vontunk be, amelyek felnőtteket vizsgáltak a stroke utáni felépülés minden szakaszában.
Mit találtunk?
190 tanulmányt azonosítottunk, amelyek összesen 7188 stroke-on átesett személyt vizsgáltak. Széles körben alkalmaztak különböző virtuális valóság programokat; ezek többsége a karfunkció vagy a mozgásképesség (járási sebesség, egyensúly) javítását célozta.
-
67 vizsgálatban vizsgálták, hogy a virtuális valóság használata az alternatív terápiához képest javítja-e a kar használatának képességét, és megállapították, hogy a virtuális valóság alkalmazása enyhe javulást eredményezhet.
-
A virtuális valóságot használók (az alternatív terápiához képest) enyhe előnyöket tapasztalhatnak az egyensúlyfejlesztés terén, és valószínűleg javul az aktivitáskorlátozottságuk, de nem valószínű, hogy javul a járási sebességük vagy életminőségük.
-
A virtuális valóság hozzáadása a szokásos ellátáshoz vagy rehabilitációhoz (ami több terápiás időt jelent) valószínűleg növeli a karhasználat képességét.
-
A virtuális valóság akkor lehet a leghasznosabb, ha a betegek sok órát töltenek a program használatával.
-
A virtuális valóságot használók kis részénél jelentkezett fájdalom, fejfájás, szédülés vagy ájulásérzet. Súlyos nemkívánatos hatásokról nem számoltak be.
Mik a bizonyítékok korlátai?
Bár már sok tanulmány áll rendelkezésre, ezek általában kis létszámúak és nem magas minőségűek. Emellett nem minden tanulmány szolgáltatott adatot minden minket érdeklő kimenetelről. Ezért a bizonyítékok megbízhatósága mérsékelt vagy nagyon alacsony.
Mennyire naprakészek ezek a bizonyítékok?
A bizonyítékok 2023 szeptemberéig aktuálisak.
A Közérthető Nyelvű Összefoglalás fordítását a Cochrane Magyarország végezte. Fordítók: Friedszám Zita Nóra, Dr. Veres Gábor, Dr. Tárkányi Gábor. Amennyiben csatlakozna fordítóként munkacsoportunkhoz, vagy megosztaná észrevételeit, kérjük írjon a cochrane@pte.hu címre.