Mik a helyi fertőtlenítők előnyei és kockázatai a hosszú távú középfülgyulladás (krónikus gennyes középfülgyulladás) kezelésében?

Kulcsfontosságú üzenetek

- A vizsgálatok hiánya miatt nagyon bizonytalanok vagyunk a helyi fertőtlenítők krónikus gennyes középfülgyulladás (hosszú távú középfülgyulladás) kezelésében történő alkalmazásának előnyeivel és kockázataival kapcsolatban.

- További információra van szükségünk a helyi fertőtlenítők lehetséges káros hatásairól, mivel ezeket a vizsgálatokban nem megfelelően jelentették.

Mit vizsgáltunk ebben az áttekintésben?

A krónikus gennyes középfülgyulladás (CSOM) a középfül hosszú ideje fennálló (krónikus) duzzanata és fertőzése, melyhez fülfolyás (otorrhoea) társul a perforált dobhártyán keresztül. A fő tünetek a fülfolyás és a halláscsökkenés.

A CSOM kezelésére néha helyi fertőtlenítőket (fülcsepp vagy por formájában közvetlenül a fülbe adagolható antiszeptikus szereket) alkalmaznak. A helyi fertőtlenítők elpusztítják vagy megállítják a fertőzést okozó mikroorganizmusok szaporodását. A helyi fertőtlenítőket önállóan vagy más kezelések részeként (például antibiotikumok vagy a fül tisztítása) alkalmazhatják a CSOM kezelésében. A helyi fertőtlenítők alkalmazása irritációt okozhat a külső hallójárat bőrén, ami kellemetlenséget, fájdalmat vagy viszketést eredményezhet. Néhány fertőtlenítő (például alkohol) mérgező lehet a belső fülre (ototoxicitás), ami visszafordíthatatlan halláskárosodást (szenzorineurális), szédülést vagy fülzúgást (tinnitus) eredményezhet.

Mi ennek az áttekintésnek a célja?

Ezen Cochrane-áttekintésnek a célja annak a feltárása volt, hogy milyen előnyökkel és kockázatokkal jár a helyi fertőtlenítők alkalmazása a CSOM kezelésében összehasonlítva az álkezeléssel (hatóanyagot nem tartalmazó szerrel) vagy a kezelés hiányával. Azt is szerettük volna megtudni, hogy az egyik helyi fertőtlenítő hatékonyabb-e, mint a másik. A kérdés megválaszolásához összegyűjtöttünk és elemeztünk minden kapcsolódó vizsgálatot. Ez a legutóbb 2020-ban közzétett áttekintés frissítése, amely egy új vizsgálatot tartalmaz.

Mik az áttekintés főbb eredményei?

Összesen hat vizsgálatot vontunk be az áttekitnésbe. A vizsgálatokban résztvevők teljes számáról nem volt világos információ, mivel két vizsgálat csak a kezelt fülek számát közölte. A vizsgálatokban összesen 435 résztvevő volt, továbbá volt még 222 fül (111 és 222 résztvevő között), akiket nem lehetett figyelembe venni a résztvevők számában. Négy vizsgálatban a helyi fertőtlenítőket hasonlítottak össze álkezeléssel, és két vizsgálat pedig két különböző helyi fertőtlenítőt vetett össze. Különböző típusú fertőtlenítőket használtak, valamelyiket fülcseppek, másokat por formájában. Egyetlen vizsgálat sem mérte az egészséggel kapcsolatos életminőséget vagy a fülfájást.

Helyi fertőtlenítő álkezeléssel vagy kezelés hiányával összehasonlítva (a háttérben történő fültisztítás mellett)

Három vizsgálatban (297 résztvevő és174 fül) a helyi fertőtlenítőket álkezeléssel vagy a nem kezeltekkel hasonlították össze.

Egy vizsgálat adatai alapján (a résztvevők száma nem egyértelmű, 174 fül) nem tudjuk, hogy a fertőtlenítő (povidon-jód és hidroxipropil-metil-cellulóz) egyszeri alkalmazása egy-két héten belül megszünteti-e a fülváladékot a kezelés hiányához képest.

Egy másik tanulmány (180 gyermek bevonásával) a helyi fertőtlenítőszerek (alkoholos fülcseppekben lévő bórsav) alkalmazását hasonlította össze a helyi fertőtlenítőszerek alkalmazásának hiányával. Minden gyermek fülét naponta megtisztították vattapálcikával (száraz felitatás). Nem világos, hogy a fertőtlenítők (bórsav) négy hét alatt vagy három-négy hónap alatt javították-e a fülfolyás megszűnését a fertőtlenítés nélküli kezeléshez képest. Ugyanez a vizsgálat (254 résztvevővel) nem mutatott egyértelmű különbséget a csoportok között a hallásra gyakorolt hatás vagy feltételezett ototoxicitás (a gyógyszerszedés következtében kialakuló hallás- vagy egyensúlyproblémák) tekintetében sem, de a bizonyítékok nagyon bizonytalanok.

A harmadik vizsgálat (43 gyermek; 58 fül) nem talált egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a fertőtlenítők bármilyen hatással lennének a súlyos szövődményekre, de nem ismert, hogy ezt a kezelés megelőzően, alatt vagy azt követően értékelték-e.

Helyi fertőtlenítő (povidon-jód) a kezelés hiányával vagy álkezeléssel összehasonlítva, ahol mindkét vizsgálati csoport szisztémás antibiotikumot kapott.

Egy vizsgálatban (32 résztvevővel) egy fertőtlenítőt (povidon-jód) hasonlítottak össze álkezeléssel (sóoldat). Minden résztvevő szájon át adható antibiotikumot (amoxicillin) és fültisztítást is kapott. Ez a vizsgálat megállapította, hogy a helyi povidon-jód, ha antibiotikummal és fültisztítással kiegészítve adják, növelheti azon személyek számát, akiknél a fülfolyás egy-két hét alatt megszűnik, összehasonlítva a álkezeléssel, ahol csak antibiotikumot és fültisztítást alkalmaztak. Nem tudjuk, hogy a povidon-jód növeli-e a feltételezett ototoxicitást. A jelentésükben a vizsgálat szerzői kijelentették, hogy abban a csoportban, melyben a résztvevők a helyi fertőtlenítőt kapták nem volt ototoxicitás, de ez az álkezelésban részesülő csoport esetében nem volt egyértelmű. Nincs információ a fülfolyás négy hét utáni megszűnéséről, a hallásról vagy súlyos szövődményekről.

Mik a bizonyítékok korlátai?

Bizonyos népességcsoportokra vagy kezelésekre vonatkozóan korlátozott információ áll rendelkezésre. Az áttekintésben szereplő bizonyítékok olyan vizsgálatokból származnak, amelyeket nem a közelmúltban végeztek.

Mennyire aktuális ez az áttekintés?

A bizonyítékok 2022 júniusáig aktuálisak.