Milyen előnyei és ártalmai vannak a meghatározott biológiai útvonalat célzó kezeléseknek a myositisben (gyulladásos izombetegség) szenvedők számára?

Kulcsfontosságú üzenetek

A megalapozott bizonyítékok hiánya miatt a rituximab, az abatacept és a komplementgátló kezelés előnyei és kockázatai az idiopátiás gyulladásos miopátiákban (IIM) szenvedők esetében nem egyértelműek.

Az IMACS (International Myositis Assessment and Clinical Studies Group - Nemzetközi Myositis Értékelési és Klinikai Tanulmányok Csoportja) javulási definíciói (DOI) szerint mért IIM aktivitás javulása valószínűbb lehet az abatacept-kezelés mellett, mint a placebóval történő kezelés esetén.

Nagyszabású vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy a célzott terápiák működnek-e az IIM különböző típusainál. Mivel az IIM ritka, a legjobb az lenne, ha ez sok központ nemzetközi együttműködésével valósulna meg.

Háttér

Az IIM a betegségek egy olyan csoportja, ahol az immunrendszer az izmokat támadja. Ez izomkárosodást okoz, aminek következtében fokozatosan gyengülnek az izmok. Az IIM egyes típusainál, az úgynevezett dermatomyositis (DM) esetében olyan kiütések fordulnak elő, amelyek nagyon specifikusak erre a betegségre. Hagyományosan, ha nincs kiütés, a betegséget polimyositisnek (PM) nevezték, de ma már tudjuk, hogy az IIM-nek számos különböző formája létezik, amelyek különbözőképpen reagálhatnak a kezelésre. Ez az áttekintés nem terjed ki az "inklúziós testes myositis"-re, amely nem reagál az immunszuppresszióra.

Az IIM-ek kezelésére immunszuppresszív szereket (amelyek tompítják az immunrendszert) és immunmoduláló gyógyszereket használnak (amelyek megváltoztatják az immunrendszer működését). Ezeknek a terápiáknak az a célja, hogy megállítsák az immunrendszer izmok elleni támadását. Vannak olyan kezelések, amelyek nagyon célzottak, az immunrendszer bizonyos molekuláit vagy sejtjeit támadják, míg mások kevésbé specifikusak. Ebben az áttekintésben a kezeléseknek ezt az első csoportját (célzott terápiákat) értékeltük.

Mit akartunk megtudni?

Azt szerettük volna kideríteni, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a célzott terápiáknak az IIM-ek esetében. Különösen a rituximab, az abatacept és a komplementgátlók iránt érdeklődtünk.

Hogyan jártunk el?

Minden olyan tanulmányt megkerestünk, amely célzott terápiákat vizsgált IIM-el élő embereknél. Csak olyan tanulmányokat vontunk be, ahol az IIM-ben szenvedő személyeket véletlenszerűen választották ki két vagy több kezelési csoportba.

Összehasonlítottuk és összefoglaltuk a tanulmányok eredményeit, a bizonyítékokba vetett bizalmunkat pedig olyan tényezők alapján értékeltük, mint a vizsgálati módszerek és résztvevőszámok.

Különböző módokon lehet mérni, hogy egy kezelés hasznos-e. Olyan konkrét intézkedéseket kerestünk, amelyeket fontosnak éreztünk az IIM-el élő emberek számára. A két legfontosabb hatásmutatónk a mozgáskorlátozottság vagy a funkció javulása, valamint az izomerő javulása volt (amit a pontszám legalább 15%-os javulásaként határoztunk meg). További vizsgált szempontok voltak a nemzetközileg elfogadott, különböző mérések kombinációjából összeállított pontszámok (az IMACS DOI és a teljes javulási pontszám), a bevitt szteroidok teljes mennyisége, a súlyos negatív hatások, valamint azoknak a száma, akik a vizsgálatot azért hagyták abba, mert a gyógyszer nem volt hatásos, vagy mert valamilyen egészségügyi problémájuk adódott.

Mit találtunk?

16 tanulmányt találtunk, amelyekben 830 IIM-ben szenvedő személy vett részt. A legnagyobb vizsgálatban 200, a legkisebben 13 ember vett részt. Minden tanulmány az USA-ban (14) vagy Európában (10), vagy mindkét helyen lévő központokat vizsgált; 6 tanulmány más országokban működő központokat is tartalmazott. A gyógyszeripari vállalatok 15 vizsgálathoz nyújtottak finanszírozást, a fennmaradó egy vizsgálathoz pedig gyógyszereket. A vizsgálatok 8-52 hétig tartottak.

Egy kutatás a rituximab kezelést 200 résztvevő bevonásával értékelte. A nyolchetes eredményeket vizsgáltuk, mivel ezt követően minden résztvevő rituximabot kapott. Ez korábban történt, mint szerettük volna - hat hónapos, de legalább három hónapos eredményt szerettünk volna, mivel a kezelések általában ennyi idő alatt fejtenek ki hatást. Emiatt kevésbé bízunk az eredmények megbízhatóságában. A bizonyítékok, amelyek a rituximab gyógyszer hatékonyságát vizsgálták (az IMACS DOI pontszám és a kezelés megszakításának okai alapján), eléggé bizonytalanok. Nyolc hetes időtartam után nem álltak rendelkezésre további mérési adatok.

Az abatacept esetében két tanulmányt vontunk be 168 résztvevővel. Az abatacept javíthatja az IMACs DOI által mért IIM-t, de nagyon alacsony a bizalmunk ebben az eredményben. Az abatacept kevés vagy semmilyen különbséget nem eredményezhet az izomerőben, a mozgáskorlátozottság mértékében, a súlyos negatív hatásokban vagy a kezelés megszakításában.

Két tanulmányt találtunk (40 résztvevővel), amelyekben komplementgátlókat (eculizumab és zilucoplan) hasonlítottak össze placebóval. A bevitt szteroidok teljes mennyiségét nem jelentették, de a többi kimenetelt illetően a komplementgátlóknak lehet, hogy kevés vagy semmilyen hatása nincs az IIM-re.

Mik a bizonyítékok korlátai?

Nem volt elegendő információ ahhoz, hogy biztosak lehessünk abban, hogy a kezelések hatásosak-e vagy sem. Több tanulmányra van szükségünk annak eldöntéséhez, hogy a kezelések hasznosak-e.

Mennyire naprakészek ezek a bizonyítékok?

Ez az összefoglaló a 2023. februárig aktuális.