Kulcsfontosságú üzenetek
-
Az álkezeléshez (placebó vagy inaktív kezelés) képest a protonpumpagátlók valószínűleg csökkentik az új fekélyek kialakulását. Kismértékben csökkentik a diszpepszia (emésztési zavar) tüneteit is. Csökkenthetik a fekélyes szövődményeket és valószínűleg kissé javítják az életminőséget. Valószínűleg egyáltalán nincs vagy kevés káros hatásuk van, de a bizonyítékok nagyon kétségesek.
-
A hisztamin-2-receptor antagonistákkal (más néven H2-blokkolók; a gyomorsav csökkentését elősegítő gyógyszerek) összehasonlítva a protonpumpagátlók fokozhatják az új fekélyek kialakulását. Ehhez az összehasonlításhoz kapcsolódó bizonyítékok egyetlen vizsgálatból származnak.
-
A mizoprosztollal (a gyomornyálkahártya károsodástól védő gyógyszer) összehasonlítva a protonpumpagátlók növelhetik az új fekélyek kialakulását, és kevesebb káros hatásuk lehet, de a bizonyítékok nagyon bizonytalanok. Ehhez az összehasonlításhoz kapcsolódó bizonyítékok egyetlen vizsgálatból származnak.
Mik azok a nem-szteroid gyulladáscsökkentők, fekélyek, diszpepszia és protonpumpagátlók?
A nem-szteroid gyulladáscsökkentők a fájdalom és a gyulladás (a szervezet sérülésre vagy betegségre adott válasza) csökkentésére általánosan használt gyógyszerek. A nem-szteroid gyulladáscsökkentők hosszú ideig történő alkalmazása fekélyek (a gyomornyálkahártyán vagy a vékonybélben lévő elváltozások (sebek)) kialakulásához vezethetnek, amelyek fájdalmat és súlyos szövődményeket okoznak. Az egyik szövődmény a diszpepszia (emésztési zavarok vagy kellemetlen érzés a has felső részén). A protonpumpagátlók olyan gyógyszerek, amelyek csökkentik a gyomornedv (az ételek emésztését segítő folyadék) savtartalmát, ezáltal védik a gyomrot a nem-szteroid gyulladáscsökkentők által okozott károsodástól.
Mit akartunk megtudni?
Meg akartuk határozni, hogy a protonpumpagátlók hatékonyak-e a diszpepszia és a fekélyek megelőzésében azoknál az embereknél, akik négy hétig vagy hosszabb ideig nem-szteroid gyulladáscsökkentőket használnak. A fekélyek és a diszpepszia tüneteinek, a káros hatásoknak, illetve a fekélyek szövődményeinek előfordulására, valamint az életminőségre vonatkozó információkat kerestünk.
Hogyan jártunk el?
2023 októberéig kerestünk tanulmányokat. Az áttekintésbe olyan vizsgálatokat vontunk be, amelyekben a protonpumpagátlókat álkezeléssel, hisztamin-2-receptor antagonistákkal (H2-blokkolókkal; a gyomorsav csökkentését segítő gyógyszerekkel), mizoprosztollal (a gyomornyálkahártya károsodásától védő gyógyszer) vagy szukralfáttal (a gyomor- és bélfekélyt kezelő és megelőző gyógyszer) hasonlították össze olyan felnőttek és gyermekek esetében, akik legalább négy hétig nem-szteroid gyulladáscsökkentőket használtak.
Mit találtunk?
12 vizsgálatot találtunk, amelyekben 8760, nem-szteroid gyulladáscsökkentőket használó felnőtt vett részt. A legnagyobb vizsgálatban 2426 személy, a legkisebb vizsgálatban 26 személy vett részt. Az emberek a következő szájon át alkalmazott protonpumpagátlók egyikét kapták: ezomeprazol, lanzoprazol, omeprazol és pantoprazol, de a legtöbb vizsgálatban ezomeprazolt használtak. 10 vizsgálatban protonpumpagátlókat hasonlítottak össze álkezeléssel, 1 vizsgálatban protonpumpagátlókat hasonlítottak össze mizoprosztollal és álkezeléssel, 1 vizsgálatban pedig protonpumpagátlókat hasonlítottak össze a H2-blokkoló famotidinnel. A vizsgálatok körülbelül 6 hónapig tartottak; csak 1 tartott 12 hónapnál tovább. A gyógyszeripari vállalatok 7 tanulmányt finanszíroztak.
Főbb eredmények
Az álkezeléssel összehasonlítva a protonpumpagátlók enyhén csökkentik a diszpepszia tüneteit. A protonpumpagátlók valószínűleg csökkentik az új fekélyek kialakulását a placebóhoz képest (protonpumpagátlók esetében 36 új fekély alakult ki 1000 főnél, míg placebónál 119 volt 1000 főre). A protonpumpagátlók az álkezeléshez képest csökkenthetik a fekélyes szövődményeket (a protonpumpagátlóknál 1000 főre 4 szövődmény jutott, az álkezelés esetében 1000 főre 11 volt). A protonpumpagátlók valószínűleg kissé javítják az életminőséget.
A protonpumpagátlók a H2-blokkolókhoz képest növelhetik az új fekélyek számát (protonpumpagátlóknál 1000 főre 154 új fekély jutott, míg H2-blokkolóknál 1000 főre 77 volt).
A protonpumpagátlók a mizoprosztolhoz képest növelhetik az új fekélyek számát, de a bizonyítékok nagyon bizonytalanok. A protonpumpagátlóknak kevesebb káros hatása lehet, mint a mizoprosztolnak, de a bizonyítékok nagyon bizonytalanok.
Nem találtunk olyan tanulmányt, amelyben a protonpumpagátlókat és a szukralfátot hasonlították volna össze.
Mik a bizonyítékok korlátai?
A protonpumpa-gátlók és a placebo összehasonlítását kivéve az új fekélyek kialakulására és az életminőségre vonatkozóan, a bizonyítékokkal kapcsolatban a bizalmunk mérsékelt vagy csekély. A tanulmányok nagyon kicsik voltak, nem közölték a számunkra fontos mérőszámokat, az összehasonlítás csak egy tanulmányt tartalmazott, és a tanulmányok között eltérések voltak az eredmények tekintetében (egyes tanulmányok előnyöket, míg mások ártalmakat találtak).
Mennyire aktuális ez az áttekintés?
A bizonyítékok 2023 október 23-ig aktuálisak.
A Közérthető Nyelvű Összefoglalás fordítását a Cochrane Magyarország végezte. Fordítók: Dr. Barótfi Szabolcs, Dr Veres Gábor, Dr. Sándor-Bajusz Kinga Amália. Amennyiben csatlakozna fordítóként munkacsoportunkhoz, vagy megosztaná észrevételeit, kérjük írjon a cochrane@pte.hu címre.