Kulcsfontosságú üzenetek

- Kisebb valószínűséggel alakul ki a terhességük alatt D-vitamint nagy dózisban szedő nők gyermekeinél sípoló légzés (kilégzéskor hallható sípoló hang, amely az alsó légutak duzzanatának, gyulladásának vagy szűkületének köszönhető), mint azoknál a gyermekeknél, ahol az édesanya nem szedett D-vitamint a terhesség alatt.

- Lehetséges, hogy a kora gyermekkori D-vitamin-kezelésnek csekély hatása van az asztma vagy a sípoló légzés megelőzésére, bár ezek az eredmények bizonytalanok.

- Nagyon bizonytalanok vagyunk a D-vitamin-kezelés terhes vagy szoptató anyákra, illetve kisgyermekekre gyakorolt nem kívánt hatásaira vonatkozó bizonyítékokkal kapcsolatban.

Háttér

Az asztma gyakori gyermekkori betegség, ami a tüdőt érinti. Az asztmás gyermekeknél a légutak gyulladása, nyáktermelése és szűkülése miatt visszatérő légszomj, sípoló légzés és köhögés jelentkezik. Az atópiás dermatitis (krónikus gyulladásos bőrbetegség), az allergénekkel szembeni érzékennyé válás és a visszatérő légúti fertőzések hozzájárulhatnak az asztma kialakulásához. A D-vitamin egy esszenciális tápanyag, amely hatással van az immunrendszerre. Korábbi tanulmányok az alacsony D-vitamin szintet az allergiás megbetegedések fokozott kockázatával hozták összefüggésbe.

Mi volt a kutatásunk célja?

Azt szerettük volna megtudni, hogy segít-e a korai életkorban alkalmazott D-vitamin megelőzni: (a) a gyermekkori asztmát, a sípoló légzést vagy akár mindkettőt; és (b) a gyermekkori asztma kockázati tényezőit, beleértve az atópiás dermatitist, a légúti fertőzéseket, az allergénekkel szembeni érzékenyülést és a légúti gyulladást.

Azt is ki akartuk deríteni, hogy a D-vitamin-kezelésnek vannak-e nem kívánt hatásai.

Hogyan jártunk el?

Olyan tanulmányokat kerestünk, amelyek az alábbi összehasonlítások közül bármelyiket vizsgálták:

- bármilyen D-vitamin álkezeléssel (placebo) összehasonlítva, vagy a kezelés elmaradása terhes vagy szoptató anyáknál;
- bármilyen D-vitamin adása álkezeléssel vagy kezelés hiányával összehasonlítva kisgyermekeknél;
- nagyobb dózisú D-vitamin alacsonyabb/szabványos dózisú (400 nemzetközi egység/nap vagy kevesebb) D-vitaminnal összehasonlítva terhes vagy szoptató anyáknál,
- nagyobb dózisú D-vitamin alacsonyabb/szabványos dózisú (400 nemzetközi egység/nap vagy kevesebb) D-vitaminnal összehasonlítva kisgyermekeknél.

Az általunk vizsgált hatásmutatók a következők voltak: gyermekkori asztma, sípoló légzés, atópiás dermatitis, légúti fertőzések, allergiás szenzibilizáció és légúti gyulladás.

Összehasonlítottuk és összefoglaltuk a tanulmányok eredményeit, és értékeltük a bizonyítékok megbízhatóságát, olyan tényezők alapján, mint a tanulmányi módszerek és a résztvevők száma.

Mit találtunk?

18 tanulmányt találtunk, amelyekben összesen 10 611 terhes nő, csecsemő, anya/gyermek páros és legfeljebb ötéves gyermekek vettek részt. Négy vizsgálatban bármilyen D-vitamint hasonlítottak össze placebóval/kezelés hiányával terhes nőknél, öt vizsgálatban bármilyen D-vitamint hasonlítottak össze placebóval/kezelés hiányával kisgyermekeknél, négy vizsgálatban magasabb és alacsonyabb D-vitamin dózisokat hasonlítottak össze terhes nőknél, és hét vizsgálatban magasabb és alacsonyabb D-vitamin dózisokat hasonlítottak össze kisgyermekeknél. A tanulmányokat a világ minden táján végezték; a legtöbbet magas jövedelmű országokban. A legnagyobb vizsgálatban 3046 résztvevő vett részt, a legkisebben 50. A D-vitamin-kezelés időtartama 28 naptól két évig terjedt, a legtöbb vizsgálatban a kezelés hat hónapig vagy annál rövidebb ideig tartott.

Főbb eredmények

A terhesség alatti bármilyen D-vitamin-kezelés segíthet a gyermekkori asztma megelőzésében (1 tanulmány, 236 résztvevő), a terhesség alatti nagyobb dózisú D-vitamin-kezelés pedig valószínűleg segít megelőzni a gyermekkori sípoló légzés kialakulását (3 tanulmány, 1439 résztvevő).

A kora gyermekkori D-vitamin-kezelésnek, függetlenül az adagtól és az összehasonlítástól, lehet, hogy kevés hatása van az asztmára vagy a sípoló légzésre, bár ezek az eredmények bizonytalanok. A nagy dózisú D-vitamin-kezelés kora gyermekkorban segíthet a légúti fertőzések megelőzésében (6 vizsgálat, 2385 résztvevő).

A D-vitamin-kezelés a terhesség vagy a korai gyermekkor idején, függetlenül a dózistól és az összehasonlítástól, alig vagy egyáltalán nem befolyásolja az atópiás dermatitist, az allergénekkel szembeni érzékenyülést és a légúti gyulladás markereit.

Bizonytalanok vagyunk abban, hogy a terhesség vagy a korai gyermekkor alatti D-vitamin-kezelésnek vannak-e nem kívánt hatásai, mivel a tanulmányok korlátozott információt közöltek a nem kívánt hatásokról.

Mik a bizonyítékok korlátai?

A terhesség alatti beavatkozások esetében mérsékelten vagyunk biztosak a nagy dózisú D-vitamin sípoló légzésre és asztmára gyakorolt hatásában. Kevésbé vagyunk biztosak bármilyen D-vitamin asztmára gyakorolt hatásában, mivel a bizonyítékok egyetlen kis tanulmány eredményein alapulnak. Ezek az eredmények azonban csak a második és harmadik trimeszterben történő szülés előtti D-vitamin-kezelésre korlátozódnak; a teherbeesés ideje körül vagy az első trimeszterben megkezdett D-vitamin-kezelés hatásai nem tisztázottak.

A kisgyermekeknél végzett beavatkozások esetében a D-vitamin bármely értékelt eredményre gyakorolt hatásait illetően - függetlenül a dózistól - alacsony a megbízhatóság.

Csekély a bizalmunk a nemkívánatos hatásokra vonatkozó eredményekben, mert a bizonyítékok kevés eseten alapulnak, és nem volt elegendő tanulmány, amely a legtöbb nemkívánatos hatást értékelte volna.

Mennyire aktuálisak ezek a bizonyítékok?

A bizonyítékok 2023 októberéig aktuálisak.