Kulcsfontosságú üzenetek

᛫ Kevéssé vagy egyáltalán nem bízunk az összes kezelésre vonatkozó bizonyítékokban. Ez azt jelenti, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az alacsonyabb és a magasabb társadalmi-gazdasági csoportokhoz tartozó emberek esetében különböző dohányzásról leszoktató beavatkozásokat alkalmaznának, vagy hogy bármelyik beavatkozás hatással lenne az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségekre. Azonban, ez a következtetés változhat, amint több kutatás válik elérhetővé.

• Több olyan tanulmányra van szükség, amely az egyes vizsgálati csoportok esetében a leszokási arányokat társadalmi-gazdasági státusz szerint mutatja be.

A dohányzásról való leszokás és a társadalmi-gazdasági helyzetbeli különbségek

A dohányzás a betegségek és az idő előtti halálozás vezető kockázati tényezője, évente minden második dohányos, illetve világszerte nyolcmillió ember halálát okozza. A dohányzó embereknél megnő a szív- és tüdőbetegségek, valamint a rák kockázata.

Számos különböző típusú kezelés segíthet a dohányzásról való leszokásban. Ezen eljárások alatt lehet érteni gyógyszeres kezelést vagy viselkedési támogatást, mint például tanácsadást, amelyek különböző módokon folyhatnak le.

Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokhoz tartozó emberek (pl. alacsonyabb jövedelemmel élők, munkanélküliek vagy alacsonyabb iskolai végzettségűek) nagyobb valószínűséggel dohányoznak, de a jelenlegi kezelések segítségével kisebb valószínűséggel szoknak le a dohányzásról, mint a magasabb társadalmi-gazdasági csoportokhoz tartozó emberek.

A dohányzásról való leszokás lehetséges hatása az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségekre

Az egészségügyi egyenlőtlenségek az emberek csoportjai közötti egészségi állapotbeli különbségeket jelentik. Mivel a dohányzás egyedülállóan káros és halálos, a dohányzók nagyobb száma a hátrányos helyzetű csoportok körében egyenlőtlen mértékű dohányzással összefüggő megbetegedésekhez és halálozáshoz vezet. Ezáltal a dohányzás az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek egyik fő okozója. A dohányzásról való leszokás létfontosságú a kockázat csökkentéséhez, valamint a különböző társadalmi-gazdasági csoportokhoz tartozó emberek egészségi állapota közötti különbségek mérsékléséhez.

Mit akartunk megtudni?

Arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan működnek a különböző társadalmi-gazdasági csoportokba tartozó emberek esetében a dohányzásról való leszokását segítő jelenlegi kezelések, és hogy milyen hatással lehetnek az egészségügyi egyenlőségre.

Hogyan jártunk el?

Olyan tanulmányokat kerestünk, amelyek olyan kezeléseket vizsgáltak, amelyeket egy felnőtt (18 éves vagy annál idősebb) használhat a dohányzásról való leszokáshoz. Olyan randomizált, kontrollált vizsgálatokat kerestünk, amelyekben az embereket véletlenszerűen osztották be különböző kezelési csoportokba.

Összehasonlítottuk és összefoglaltuk azon tanulmányok eredményeit, amelyek a különböző társadalmi-gazdasági csoportokban lévő, a dohányzásról legalább hat hónap után leszokó emberek számáról tájékoztattak. Ezután kategorizáltuk a beavatkozás egészségi egyenlőségre gyakorolt lehetséges hatását. A bizonyítékokba vetett bizalmunkat olyan tényezők alapján értékeltük, mint például a vizsgálati módszerek és a vizsgálat mérete.

Mit találtunk?

77 tanulmányt találtunk, amelyek 127 791 dohányzó felnőttről számoltak be. Ezek a tanulmányok a dohányzásról való leszokást segítő gyógyszerek és viselkedéstámogatás különböző formáit vizsgálták. Hetvenhárom tanulmányt magas jövedelmű országokban végeztek.

Mik az áttekintésünk főbb eredményei?

Összehasonlítva az alacsonyabb és a magasabb társadalmi-gazdasági csoportokat a nikotinos elektronikus cigaretták és a citizin (gyógyszer) mindegyike nagyobb hatással volt a leszokási arányra az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoport esetében. Ez azt sugallja, hogy e beavatkozások mindegyike pozitív hatással lehet az egészségügyi egyenlőségre a kontroll beavatkozáshoz képest. Azt találtuk, hogy a bupropion (egy antidepresszáns) nagyobb hatással volt a leszokási arányra a magasabb társadalmi-gazdasági csoportok esetében (szemben az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokkal), ami az egészségügyi egyenlőségre gyakorolt esetleges negatív hatást jelzi. A nikotinpótló terápiára vonatkozó bizonyítékok nem voltak egyértelműek, és a vareniklinre (gyógyszer) vonatkozóan nem állt rendelkezésre bizonyíték. Azonban nagyon bizonytalanok vagyunk ezekkel az eredményekkel kapcsolatban.

A nyomtatott betegtájékoztatókkal, szöveges üzenetekkel és a dohányzásról való leszokást elősegítő pénzügyi ösztönzőkkel kapcsolatos bizonyítékok azt mutatták, hogy az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetű csoportok körében alacsonyabb a leszokási arány a magasabb társadalmi-gazdasági helyzetűekhez képest. Ez arra utal, hogy ezek a beavatkozások a kontrollhoz képest valószínűleg negatív hatással vannak az egészségügyi egyenlőségre. A személyes tanácsadással kapcsolatos bizonyítékok nem mutattak különbséget a társadalmi-gazdasági csoportok között, míg a telefonos tanácsadás és az internetalapú beavatkozások nagyobb hatást mutattak a leszokási arányra az alacsonyabb, mint a magasabb társadalmi-gazdasági csoportokban. Ismét csak korlátozottan bízunk ezekben az eredményekben.

Mik a bizonyítékok korlátai?

Kevéssé vagy egyáltalán nem bízunk az eredményekben a következők miatt: (1) a tanulmányok kis száma; (2) a beavatkozás egészségi egyenlőségre gyakorolt hatásának eltérései a tanulmányok között; (3) a tanulmányok tervezésével vagy lefolytatásával kapcsolatos problémák; és (4) a dohányzásról leszokók számának korlátozott adatai a vizsgált csoportok szerinti társadalmi-gazdasági státusz szerint, ami megakadályozta a további elemzéseket. További bizonyítékok megváltoztathatják vagy megerősíthetik megállapításainkat.

Mennyire aktuálisak ezek a bizonyítékok?

A bizonyítékok 2023. május 1-ig aktuálisak.