Kulcsfontosságú üzenetek
- Önmagában a pszichoszociális beavatkozások nem elegendőek, a gyógyszerek hozzáadása emellett valószínűleg biztonságosan és hatásosan segíti az alkoholhasználati zavarban (alcohol use disorder, AUD) szenvedőket.
- A rendelkezésre álló tanulmányok korlátozott száma miatt nem tudjuk összehasonlítani, hogy melyik kezelés a megfelelőbb az AUD-ben szenvedők számára: pszichoszociális beavatkozások és a gyógyszerek kombinált alkalmazása vagy a gyógyszerek önmagukban, vagy semmilyen kezelés, vagy a szokásos ellátás.
- Olyan további vizsgálatokra van szükség, amelyek a kombinált beavatkozások hatásait vizsgálják a gyógyszerekkel, a kezelés hiányával vagy a szokásos ellátással összehasonlítva.
Mi az alkoholfogyasztási zavar (AUD)?
Az AUD olyan mentális zavar, amely során az alkoholbevitel mennyiségének és az alkoholfogyasztás gyakoriságának kontrollálási képtelensége áll fenn és a gyakori alkoholfogyasztás következtében a gépjárműbalesetek, a korai halálozás és egyes betegségek - mint a rák, a májcirrózis és az idegrendszeri rendellenességek - nagyobb kockázatával jár.
Hogyan kezelhető az AUD ?
Pszichoszociális beavatkozásokat és gyógyszereket alkalmazva segítik az alkoholfogyasztás csökkentését az AUD-ban szenvedőknél. Az AUD-ban szenvedők kezelésében általánosan alkalmazott pszichoszociális beavatkozások a következők:
- kognitív-viselkedésterápiák (amelyek célja, hogy segítsenek az embereknek felismerni és megváltoztatni negatív gondolataikat és meggyőződéseiket, valamint nem kívánt viselkedésmintáikat; mindezt olyan magatartást megváltoztató feladatok és eszközök bevezetésével melyek segítségével az alkoholfogyasztás iránti vágy csökkenhet);
- jutalmazáson alapuló viselkedésterápia (amelyek célja az alkoholfogyasztást csökkentő személyek jutalmazása pénzzel, utalványokkal vagy nyereményekkel);
- motivációs interjú (célja az alkoholfogyasztás csökkentésére irányuló motiváció növelése);
- tizenkét lépéses felépülési program (az Anonim Alkoholisták módszereit adaptáló és a találkozókon való részvételt ösztönző módszerek).
A szabályozó hatóságok a rendelkezésre álló gyógyszerek közül a következőket hagyták jóvá:
- acamprozát (az absztinencia fenntartására ajánlott);
- diszulfirám (az absztinencia fenntartására ajánlott);
- naltrexon (az absztinencia elérésére és fenntartására, valamint az alkoholfogyasztás csökkentésére ajánlott).
Mit akartunk megtudni?
Azt akartuk kideríteni, hogy a gyógyszeres és pszichoszociális beavatkozások együtt hatékonyabbak-e, mint a pszichoszociális beavatkozások önmagukban, vagy a gyógyszerek önmagukban, vagy a szokásos ellátás (oktatás vagy tájékoztatás az alkoholfogyasztásról) az AUD-ban szenvedő emberek számára, az alkoholfogyasztás csökkentésében vagy abbahagyásában.
Hogyan jártunk el?
Olyan tanulmányokat kerestünk, amelyekben az embereket véletlenszerűen osztották be két vagy több kezelési csoport egyikébe, és amelyekben a kombinált kezelést (gyógyszerek és pszichoszociális beavatkozások együtt), a pszichoszociális, a gyógyszeres vagy a szokásos ellátással hasonlították össze. Összefoglaltuk a vizsgálatok eredményeit, a bizonyítékok erősségeit pedig olyan tényezők alapján értékeltük, mint a vizsgálati módszerek és a vizsgálatok mérete.
Mit találtunk?
Összesen 21 tanulmányt találtunk, melyekben 4746 AUD-ban szenvedő embert kezeltek ambulánsan megközelítőleg 4 hónapig.
A résztvevők többnyire férfiak voltak, 44 éves kör körül, akik arról számoltak be, hogy a napi alkoholfogyasztásuk megközelítőleg 12 ital/nap volt és a napok körülbelül 70%-ában ittak. A vizsgálatokat az Egyesült Államokban, Európában és Kanadában végezték. A legtöbb tanulmány állami támogatásban részesült.
20 olyan tanulmányt találtunk (4498 résztvevővel), amelyekben a kombinált gyógyszeres és pszichoszociális beavatkozásokat hasonlították össze kizárólag pszichoszociális beavatkozással szemben. Csak korlátozott számú olyan tanulmányt és résztvevőt találtunk, ahol a kombinált kezelést csak a gyógyszeres kezeléssel (3 tanulmány; 1871 résztvevő) vagy a szokásos ellátással (2 tanulmány; 1623 résztvevő) hasonlították össze. A legtöbb esetben a kombinált kezelés pszichoszociális beavatkozásként kognitív viselkedésterápiából és gyógyszeres kezelésből (naltrexon) állt.
A pszichoszociális beavatkozásokhoz képest a kombinált kezelés valószínűleg csökkenti a súlyos alkoholfogyasztásról beszámolók számát és növelheti a folyamatos önmegtartóztatásban élők számát. A kombinált kezelés valószínűleg alig vagy egyáltalán nem befolyásolja az absztinens napok arányát, a súlyos nemkívánatos hatások kockázatát (azaz a halálozást vagy a kórházi kezelést igénylő eseteket), valamint a kezelést nem befejezők számát. Lehet, hogy kevéssé vagy egyáltalán nem befolyásolja a nagy mennyiségű alkoholfogyasztásos napok arányát, az ilyen napokon elfogyasztott italok mennyiségét és a nem kívánt hatások kockázatát.
Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a kombinált kezelés összehasonlítva a csak gyógyszeres kezeléssel, valóban csökkenti-e az italok számát azokon napokon amikor alkoholt fogyasztanak. Lehet, hogy kevéssé vagy egyáltalán nem befolyásolja az absztinens napok arányát és azoknak a személyeknek a számát, akik bármilyen okból nem fejezik be a kezelést. Bizonytalanok vagyunk a folyamatos absztinenciát fenntartók, a nagy mennyiségű alkoholt fogyasztók és a nem kívánt hatások miatt a kezelést be nem fejező személyek (a nem kívánt hatások miatt) számára gyakorolt hatásokat illetően.
Továbbá bizonytalanok vagyunk abban, hogy a kombinált kezelés hogyan befolyásolja a nagy mennyiségű alkoholt fogyasztó, a kezelést be nem fejező személyek számát és az absztinens napok arányát, a szokásos kezeléssel összehasonlítva.
A bizonyítékok korlátai
Eredményeink nem feltétlenül vonatkoztathatók az AUD-ban szenvedők különböző típusaira, az összes pszichoszociális és gyógyszeres beavatkozásra és az országra, mivel a tanulmányok nem vizsgálták az AUD minden rendelkezésre álló kezelési lehetőségét és főként az Egyesült Államokban és Európában végezték őket.
Mennyire naprakészek ezek a bizonyítékok?
A bizonyítékok 2023 novemberéig aktuálisak.
A Közérthető Nyelvű Összefoglalás fordítását a Cochrane Magyarország végezte. Fordítók: Dr. Kocsár Ilona, Dr. Veres Gábor, Dr. Tárkányi Gábor. Amennyiben csatlakozna fordítóként munkacsoportunkhoz, vagy megosztaná észrevételeit, kérjük írjon a cochrane@pte.hu címre.