Kulcsfontosságú üzenetek

- A kolhicin előnyei és ártalmai az érelmeszesedéssel járó szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, azok kialakulnása előtt, továbbra is tisztázatlanok.

- További kutatásokra van szükség, mielőtt bármilyen határozott következtetést lehetne levonni.

Kolhicin és a szív- és érrendszeri betegségek

Az érelmeszesedéssel járó (ateroszklerotikus) szív- és érrendszeri betegség (atherosclerotic cardiovascular disease, ACVD), amelyet a lipidek (zsírok, koleszterin és más anyagok) verőerek falán történő felhalmozódása jellemez, és amelyet gyakran krónikus gyulladásos rendellenességek súlyosbítanak, világszerte a halálozás és a megbetegedések egyik fő oka. A kolhicin, amelyet először az ókori Egyiptomban használtak betegségek kezelésére, egy olcsó gyógyszer, amelynek gyulladáscsökkentő hatása van. Köszvény, májbetegségek és szisztémás kötőszöveti rendellenességek kezelésére használják. Újabban a kutatók a kolhicin ACVD megelőzésében rejlő lehetőségeit vizsgálják.

Mit akartunk megtudni?

Azt akartuk kideríteni, hogy a kolhicin milyen előnyökkel és ártalmakkal jár az általános népességben az ACVD megelőzésében, annak kialakulása előtt (elsődleges megelőzés). Az elsődleges megelőzés a betegség kialakulása előtti megelőzésre irányuló lépésekről szól, ahelyett, hogy a kezeléssel megvárnánk, hogy valaki beteg legyen. Az ACVD esetében ez különösen fontos, mivel világszerte a halálozás és a rokkantság egyik vezető oka. A megelőzésre összpontosítva az emberek hosszabb és egészségesebb életet élhetnek, ami csökkenti az egészségügyi rendszerekre nehezedő terheket. Az elsődleges megelőzés egyik módja az immunmoduláns gyógyszerek alkalmazása, amelyek az immunrendszer válaszának módosításán keresztül hatnak. A kolhicin az egyik példa erre a gyógyszertípusra.

Hogyan jártunk el?

Megvizsgáltuk a kolhicin hatását az ACVD elsődleges megelőzésére, beleértve a szívinfarktust, a stroke-ot, a szív- és érrendszeri okokból bekövetkező halálozást és a bármilyen egyéb okból bekövetkező halálozást. Megvizsgáltuk az olyan nem kívánt hatásokat is, mint a hasmenés és a neurológiai események (görcsrohamok és mentális zavar). Összehasonlítottuk és összefoglaltuk a tanulmányok eredményeit, az eredmények megbízhatóságát pedig olyan tényezők alapján értékeltük, mint például a vizsgálati módszerek és a résztvevők száma.

Mit találtunk?

15 tanulmányt találtunk összesen 1721 résztvevővel, 4 és 728 hét közötti követési idővel, amelyekben a kolhicint álkezeléssel (placebóval), immunmoduláns gyógyszerekkel vagy a szokásos ellátással hasonlították össze. A kolhicint tablettaként szájon át szedték, a követett kezelési sémától függően naponta egyszer vagy kétszer. A vizsgálatokba bevont személyek olyan felnőttek voltak, akiknél magas volt az ACVD kialakulásának kockázata, de még nem volt súlyos szív- és érrendszeri eseményük, mint például szívroham vagy stroke. A figyelembe vett kockázati tényezők közé tartozott az életkor, a családi kórtörténet, a dohányzás, a vérnyomás, a koleszterinszint és más betegségek, mint például a cukorbetegség.

Főbb eredmények

A kolhicin kardiovaszkuláris események megelőzésére gyakorolt hatására vonatkozó bizonyítékok nagyon bizonytalanok. Bár a jelenlegi bizonyítékok nem utalnak egyértelmű előnyökre vagy az ACVD-szövődmények csökkenésére, ezt a következtetést a bizonyítékok minősége korlátozza. A kolhicinnek az ACVD elsődleges megelőzésére vonatkozó előnyeinek és ártalmainak pontos meghatározásához további magas színvonalú vizsgálatokra van szükség.

Mik a bizonyítékok korlátai?

A bizonyítékokba vetett bizalmunk nagyon alacsony, tekintettel néhány vizsgálat lefolytatásával kapcsolatos aggályra, a tanulmányok közötti eltérő eredményekre, valamint arra, hogy a tervezett populációk vagy kezelések a vizsgálatok során megváltoztak. A vizsgálatok nagyon kicsik voltak, és az elemzésekbe csak néhány tanulmányt vontak be.

Mennyire naprakészek ezek a bizonyítékok?

A bizonyítékok 2023. június 31-ig érvényesek.