Kulcsfontosságú üzenetek

- A legfeljebb öt éven át alkalmazott alendronát megelőzheti a gerinctöréseket azoknál a nőknél, akiknél kisebb a törésveszély, vagy akiknek még nem volt gerinctörésük.

- A csontritkulással diagnosztizált, alacsony csontsűrűségű vagy már gerinctörést szenvedett nőknél legfeljebb három évig alkalmazott alendronát valószínűleg megelőzi a gerinctöréseket.

Mi a csontritkulás?

A csontritkulás olyan betegség, amely a csontokat gyengévé és törékennyé teszi. A csont élő szövet, amely folyamatosan lebomlik és kicserélődik. Csontritkulás esetén a régi csontok gyorsabban bomlanak le, mint ahogy az új csont képződése pótolni tudná. Ennek során a csontok ásványi anyagokat (például kalciumot) veszítenek. Ezáltal a csontok nagyobb valószínűséggel törnek el még egy kisebb sérülés, például egy kisebb ütés vagy esés után is. A nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki csontritkulás a menopauza után.

Milyen típusú gyógyszer az alendronát?

Az alendronát egy biszfoszfonát, egy olyan gyógyszertípus, amely lassítja a régebbi csontot lebontó sejteket.

Mit akartunk megtudni?

Az volt a célunk, hogy kiderítsük, hogy az alendronát jobb-e az álkezelésnél (placebo) vagy más gyógyszereknél a menopauza után lévő nőknél a törések megelőzésében vagy csökkentésében.

Hogyan jártunk el?

Olyan tanulmányokat kerestünk, amelyek az alendronátot álkezeléssel vagy más csontritkulás elleni gyógyszerekkel hasonlították össze csontritkulásban szenvedő posztmenopauzában lévő nőknél. Összehasonlítottuk és összefoglaltuk a tanulmányok eredményeit, a bizonyítékokba vetett bizalmunkat pedig olyan tényezők alapján értékeltük, mint a vizsgálati módszerek és a résztvevőszámok.

Mit találtunk?

119 megfelelő tanulmányt találtunk. Ezek közül 102 vizsgálat szolgáltatott használható adatokat, és 40 vizsgálatban az alendronátot álkezeléssel hasonlították össze.

Főbb megállapítások

Azoknál a nőknél, akiknél kisebb a törésveszély, mert csontsűrűségük közelebb van a normálishoz, vagy esetleg még nincs repedés a gerinc csontokban, a legfeljebb öt éven át alkalmazott alendronát:

• megelőzheti a klinikai gerinctöréseket, azaz a klinikai kórjelek és tünetek által jelzett, azonban röntgenfelvételen nem bizonyított töréseket;

• megelőzheti a nem gerincet alkotó csontok töréseit. Kifejezetten a csípő- és csuklótörésekre azonban az alendronát nem biztos, hogy befolyással van;

• nem biztos, hogy a mellékhatások - azaz nem kívánt, káros események - miatt a vizsgálatból kilépő nők számát befolyásolja;

• a súlyos mellékhatásokat tapasztaló nők számát nem biztos, hogy befolyásolja.

Azoknál a nőknél, akiknél a csonttörés kockázata nagyobb, mert már diagnosztizáltak náluk csontritkulást, alacsony a csontsűrűségük, vagy már volt gerinctörésük, a legfeljebb három éven keresztül alkalmazott alendronát:

• valószínűleg megelőzi a klinikai gerinctöréseket;

• megelőzheti a nem gerincet alkotó csontok töréseit;

• megelőzheti a csípő- és csuklótöréseket;

• csökkentheti a súlyos nemkívánatos eseményeket;

Nem tudjuk, hogy az alendronát csökkenti-e a vizsgálatot nemkívánatos események miatt abbahagyók számát a nők ezen csoportjában.

Az alendronátot vagy placebót szedő, alacsonyabb töréskockázatú nők esetében a legjobb becslések a következők.

• A klinikai gerinctörések esetében a bizonyítékok arra utalnak, hogy ha 100 placebót szedő nő közül 3-nál törés következik be, akkor 100 alendronátot szedő nő közül csak 1-nél fordul ez elő.

• Ha 100 placebót szedő nőből 10-nél valamely nem gerincet alkotó csont törik el, akkor 100 alendronátot szedő nőből valószínűsíthetően ez csak 8-nál fordul elő.

• A csípő- és csuklótörések esetében a két csoport között nincs különbség a töréseket elszenvedő nők számában.

Az alendronátot vagy placebót szedő, magasabb töréskockázatú nők esetében a legjobb becslések a következők.

• Ha 100 placebót szedő nőből 5 klinikai gerinctörést szenved, akkor 100 alendronátot szedő nőből csak 2-nél valószínűsíthető ez.

• Ha 100 placebót szedő nő közül 14-nek valamely gerincoszlopon kívüli csontja törik el, akkor 100 alendronátot szedő nő közül ez csak 11-nél valószínű, hogy előfordul.

• Ha 100 placebót szedő nőből 2 csípőtörést szenved, akkor 100 alendronátot szedő nőnél ez csak 1-nél valószínű.

• Ha 100 placebót szedő nőből 4 csuklótörést szenved, akkor 100 alendronátot szedő nőből ez csak 2-nél valószínű, hogy előfordul.

Mik a bizonyítékok korlátai?

A legtöbb megállapítás esetében a bizonyítékokba vetett bizalmunk alacsony volt, mivel lehetséges, hogy a vizsgálatokban részt vevő nők és az eredményeket értékelő kutatók tisztában voltak azzal, hogy az alanyok milyen kezelést kaptak. Ezenkívül a bizonyítékok egy része bizonyos alendronát-dózisokra összpontosított, míg az általunk megválaszolni kívánt kérdés szélesebb körű volt. Végül, néhány törés kimenetelét illetően a bizonyítékok csak néhány esetre alapultak.

Mennyire aktuálisak a bizonyítékok?

A bizonyítékok 2023. február 1-ig aktuálisak. Ez egy eredetileg 2008-ban közzétett Cochrane-áttekintés frissített változata.