Kulcsüzenetek

– A legtöbb vakcina csökkenti, vagy valószínűleg csökkenti a COVID-19-ben és a súlyos COVID-19-ben megbetegedők számát.

– Számos vakcina valószínűleg növeli az olyan eseményeket tapasztaló emberek számát, mint a láz vagy a fejfájás a placebóhoz képest (álvakcina, ami nem tartalmaz hatóanyagot, de a vizsgált vakcinával azonosnak látszik). Ez várható, mivel ezek az események főként a szervezet vakcinára adott reakciójából adódnak, általában enyhék és rövid ideig tartanak.

– Számos vakcina esetén kismértékű vagy semmilyen különbség nem mutatkozott a súlyos nemkívánatos események előfordulási gyakoriságában a placebóhoz képest. 

– Nincs elegendő bizonyíték annak meghatározására, hogy volt-e különbség a vakcina és a placebo között a halálozás tekintetében, mivel a halálesetek száma alacsony volt a vizsgálatokban.

– A legtöbb vizsgálat rövid ideig értékelte a vakcina hatékonyságát, és nem értékelte az aggodalomra okot adó COVID-változatokkal szembeni hatékonyságot. 

Mi a SARS-CoV-2 és a COVID-19?

A SARS-CoV-2 (súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus 2) a COVID-19 betegséget okozó vírus. Nem minden SARS-CoV-2 vírussal fertőzött személynél alakulnak ki a COVID-19 tünetei. A tünetek lehetnek enyhék (például láz és fejfájás), életveszélyesek (például légzési nehézség) vagy halálosak.

Hogyan előzik meg a védőoltások a COVID-19-et?

Bár a vakcinák kissé eltérően működnek, mindegyik a szervezet immunrendszerét készíti fel arra, hogy megakadályozza a SARS-CoV-2 fertőzést, vagy ha mégis megfertőződik, akkor megelőzze a súlyos betegséget.

Mit akartunk megtudni?

Arra kerestünk választ, hogy az egyes vakcinák mennyire hatékonyan csökkentik a SARS-CoV-2 fertőzést, a tünetekkel járó COVID-19 betegséget, a súlyos COVID-19 betegséget és a halálesetek teljes számát (beleértve minden halálesetet, nem csak a COVID-19-hez kapcsolódókat).

Meg akartuk ismerni a kórházi ellátást igénylő és/vagy életveszélyes súlyos nemkívánatos eseményeket, a szisztémás reaktogenitási eseményeket (a vakcinákra adott azonnali rövid távú reakciók, amelyek főként immunológiai válaszokból állnak, például láz, fejfájás, testfájdalom, fáradtság), illetve a bármilyen nemkívánatos eseményeket (amelyek magukba foglalják a nem súlyos nemkívánatos eseményeket is).

Hogyan jártunk el?

Olyan tanulmányokat kerestünk, amelyek bármely COVID-19 vakcinát placebóval, a vakcina beadásának hiányával vagy másik COVID-19 vakcinával hasonlítottak össze.

Kizárólag randomizált vizsgálatokat választottunk ki (ez a vizsgálattípus nyújtja a legszilárdabb bizonyítékokat, mivel ideális körülmények között értékeli a beavatkozásokat a véletlenszerűen kettő vagy több csoport egyikébe sorolt résztvevők körében). Összehasonlítottuk és összefoglaltuk a tanulmányok eredményeit, illetve a bizonyítékokba vetett bizalmunkat olyan tényezők alapján értékeltük, mint például a vizsgálat elvégzésének módja.

Mit találtunk?

Világszerte 41 tanulmányt találtunk, amelyekben összesen 433.838 ember vett részt, és amelyekben 12 különböző vakcinát értékeltek. 35 tanulmányban csak olyan egészséges emberek vettek részt, akik soha nem szenvedtek COVID-19-ben. 36 tanulmány csak felnőtteket, 2 csak serdülőket, 2 gyerekeket és serdülőket, 1 pedig serdülőket és felnőtteket vizsgált. 3 tanulmány gyengült immunrendszerű embereket vizsgált, valamint egyik tanulmány sem vizsgált terhes nőket.

A legtöbb esetben kevesebb mint 6 hónappal az elsődleges oltást követően értékelték az eredményeket. A legtöbb tanulmány akadémiai intézményektől és gyógyszeripari vállalatoktól részesült társfinanszírozásban. A legtöbb tanulmányban a COVID-19 vakcinát placebóval hasonlították össze. Öt tanulmány egy „vegyített” emlékeztető oltás hozzáadását értékelte.

Főbb eredmények

Az alábbiakban 3 fő hatásmutatóról és 10, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által jóváhagyott vakcinákkal kapcsolatos eredményről számolunk be (a többi hatásmutatóhoz és vakcinához tekintse meg a fő szöveget). Nincs elegendő bizonyíték a halálozásra vonatkozóan a vakcinák és a placebo között (főként azért, mert a halálesetek száma alacsony volt), kivéve a Janssen vakcina esetében, amely valószínűleg csökkenti a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázatát. 

Tüneteket mutató emberek

A Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca, a Sinopharm-Beijing és a Bharat vakcinák nagymértékben csökkentik a tüneteket mutató COVID-19-ben szenvedők számát.

A Janssen vakcina csökkenti a tüneteket mutató COVID-19-ben szenvedők számát.

A Novavax vakcina valószínűleg nagymértékben csökkenti a tüneteket mutató COVID-19-ben szenvedők számát.

Nincs elegendő bizonyíték annak megállapítására, hogy a CoronaVac vakcina befolyásolja-e a tüneteket mutató COVID-19-ben szenvedők számát, mivel a 2 vizsgálat eredményei eltértek egymástól (az egyikben csak egészségügyi dolgozók vettek részt, akiknél magasabb a kitettség kockázata).

Súlyos megbetegedések

A Pfizer, a Moderna, a Janssen és a Bharat vakcinák nagymértékben csökkentik a súlyos betegségben szenvedők számát.

Nincs elegendő bizonyíték a CoronaVac vakcina súlyos megbetegedésekkel kapcsolatos hatásáról, mivel a 2 vizsgálat eredményei eltértek egymástól (az egyikben csak egészségügyi dolgozók vettek részt, akiknél magasabb a kitettség kockázata).

Súlyos mellékhatások

A Pfizer, a CoronaVac, a Sinopharm-Beijing és a Novavax vakcinák esetében nincs elegendő bizonyíték annak megállapítására, hogy volt-e különbség a vakcina és a placebo között, főként azért, mert a súlyos nemkívánatos események száma alacsony volt.

A Moderna, az AstraZeneca, a Janssen és a Bharat vakcinák valószínűleg csak kis mértékben vagy egyáltalán nem okoztak különbséget a súlyos nem kívánt események számában. 

Mik a bizonyítékok korlátai?

A legtöbb tanulmányban a vakcinát a beadás után rövid ideig értékelték, és emiatt nem világos, hogy a vakcina védelme az idő múlásával csökken-e, és ha igen, hogyan. A COVID-19 vakcinakísérletek kizárási feltételei miatt az eredmények nem általánosíthatók terhes nőkre, SARS-CoV-2 vírussal korábban már megfertőződött személyekre vagy legyengült immunrendszerű emberekre. További kutatásokra van szükség a vakcinák és az oltási ütemtervek összehasonlítása, valamint a hatékonyság és a biztonságosság kiértékelése tekintetében bizonyos csoportokban és hatásmutatókban (például a hosszú COVID-19 megelőzése). Emellett a legtöbb tanulmányt az aggodalomra okot adó vírusváltozatok megjelenése előtt végezték el.

Mennyire naprakészek ezek a bizonyítékok?

A bizonyítékok 2021 novemberéig aktuálisak. Ez egy aktív szisztematikus áttekintés. Eredményeink elérhetők és kéthetente frissülnek a COVID-NMA felületen a covid-nma.com oldalon.