Az áttekintés kérdése
Melyik gyógyszeres beavatkozás (bármilyen típusú gyógyszer alkalmazása) hatékonyabb és biztonságosabb a stroke-on átesett betegeknél a bénult végtag felismerésének javításában, és milyen iránymutatást lehet adni az orvosoknak a klinikai gyakorlatban?
Háttér
Az egyoldali térbeli figyelemhiány (unilateral spatial neglect (USN) - a test és a tér bal vagy jobb oldalának felismerési nehézsége) összefüggésbe hozható az önállóság csökkenésével, valamint a kórházakban és rehabilitációs központokban töltött hosszú időtartammal, ami a stroke-on átesett embereknél növeli az elesés kockázatának, valamint a részleges vagy tartós kerekesszék-használat kockázatát, rontva ezzel az életminőségüket. Ezenkívül ez az állapot rontja az emberek munkába való visszatérésének esélyét. Az USN kezelésére szolgáló gyógyszerek, például a dopamin- és noradrenerg agonisták vagy a prokolinerg terápia, pozitív hatással lehetnek a stroke-ot átélt emberek önállóságának javítására. A jelen áttekintés célja, hogy választ adjon erre a kérdésre.
Az áttekintés jellemzői
18 év feletti felnőttek, nemtől és etnikai hovatartozástól függetlenül, akiknél a stroke diagnózisát követően USN-t állapítottak meg klinikai vizsgálat, illetve komputertomográfia vagy mágneses rezonancia képalkotás segítségével, függetlenül attól, hogy írásbeli tesztekkel is vizsgálták-e őket. A vizsgálatba olyan személyeket kívántunk bevonni, akiknél bármilyen típusú stroke-ot (azaz ischaemiás vagy vérzéses stroke-ot) diagnosztizáltak, az akut fázistól (az első 24–72 óra) kezdve egészen a stroke utáni egy évig.
Főbb eredmények
2015 áprilisáig két, összesen 30 résztvevőt felölelő tanulmányt azonosítottunk. Nem tudjuk biztosan, hogy a különböző gyógyszeres beavatkozások (rivasztigmin, transzdermális nikotin) összehasonlítása jelentős hatást gyakorolt-e (1) az érintettek azon képességére, hogy felismerjék a megbénult végtagjukat, valamint (2) a stroke utáni mindennapi tevékenységek önálló végzésére, mivel az eredmények pontatlanok voltak, és a bevont tanulmányok nem számoltak be a legtöbb előre meghatározott hatásmutatóról (pl. elesések, egyensúly, depresszió vagy szorongás, stroke utáni fáradtság és életminőség).
A bizonyítékok minősége
A bevont tanulmányok minőségét megfelelőnek ítéltük. A kis mintanagyság és a módszertani korlátok miatt (az egyik vizsgálatban a résztvevőket egymást követő sorrendben osztották be) nem lehet következtetéseket levonni a gyógyszeres kezelések hatékonyságáról a stroke utáni USN esetében.
Következtetések és jövőbeli kutatások
A rendelkezésre álló randomizált, kontrollcsoportos vizsgálatokból nyert bizonyítékok minősége nagyon alacsony volt. Ezért a stroke utáni USN kezelésére alkalmazott gyógyszeres beavatkozások hatékonysága és biztonságossága bizonytalan. Ezeknek a kezeléseknek az értékeléséhez további, nagyszabású, randomizált, kontrollcsoportos klinikai vizsgálatokra van szükség.
A Közérthető Nyelvű Összefoglalás fordítását a Cochrane Magyarország végezte. Fordítók: Horváth Floransz Veronika, Dr. Veres Gábor, Dr. Sándor-Bajusz Kinga Amália. Amennyiben csatlakozna fordítóként munkacsoportunkhoz, vagy megosztaná észrevételeit, kérjük írjon a cochrane@pte.hu címre.
Ez a Cochrane-áttekintés eredetileg angol nyelven készült. A fordítás pontosságáért a fordítást készítők felelnek. A fordítás gondosan készül, és a minőségbiztosítás érdekében standardizált eljárásokat követ. Azonban eltérések, pontatlan vagy nem megfelelő fordítások esetén az angol eredeti szöveg az irányadó.
