Kulcsüzenetek

- A vénás tromboembólia (VTE; olyan állapot, amikor a vénában vérrög vagy embólia képződik) elsődleges megelőzésére alkalmazott sztatinok kismértékben csökkenthetik a VTE és a bármilyen okból bekövetkező halálozás előfordulását, de a csökkenés túl kicsi lehet ahhoz, hogy jelentős legyen.

- A sztatinok nem befolyásolják a mélyvénás trombózis (vérrög az alsó lábszárban), a tüdőembólia (vérrög a tüdőben) vagy a miopátia (a vázizmokat érintő állapot) kialakulásának valószínűségét.

- A rendelkezésre álló bizonyítékok korlátozottak voltak, továbbá megbízhatóságukban sem vagyunk biztosak. A jövőbeni prospektív vizsgálatokat jól kell megtervezni és végrehajtani. A vizsgálatoknak nagyszámú résztvevőt kell bevonniuk, és ésszerű, legalább egyéves időtartam alatt kell lefolytatniuk.

Mit jelent a vénás tromboembólia (VTE)?

A VTE egy olyan állapot, amikor a vénákban vérrög (embólia) képződik. A vérrög csökkenti az érintett véna véráramlását, ami duzzanatot és fájdalmat okoz. A VTE leggyakrabban az alsó lábszár, a comb vagy a medence „mélyvénáiban” fordul elő, és mélyvénás trombózisnak nevezik. Ha a vérrög leválva a tüdőbe jut, akkor tüdőembóliának nevezzük. Világszerte évente 100 000 emberből 57-nél diagnosztizálnak VTE-t, 35-nél mélyvénás trombózist és 21-nél tüdőembóliát.

A sztatinok, amelyek közé tartozik az atorvasztatin, a fluvasztatin, a lovasztatin, a pitavastatin, a pravasztatin, a rozuvasztatin és a szimvasztatin, a leggyakrabban alkalmazott koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek. Ezek a sztatinok potenciálisan csökkentik a koleszterinszintet, és következésképpen csökkenthetik a VTE előfordulását.

Mit akartunk megtudni?

Célunk a sztatinok előnyeinek és kockázatainak feltárása a VTE elsődleges megelőzésében (első diagnózis) olyan egyéneknél, akiknek korábban nem volt VTE-jük.

Hogyan jártunk el?

Olyan randomizált, kontrollált vizsgálatokat kerestünk, amelyekben a sztatinok alkalmazását álkezeléssel (placebóval) vagy a szokásos ellátással (rutinellátás, például étrendváltoztatás) hasonlították össze, hogy felmérjük, a sztatinok okoznak-e különbséget azon egyének számában, akiknél első alkalommal alakul ki VTE, vagy akiknél bármilyen mellékhatás jelentkezik.

A randomizált, kontrollált vizsgálatok olyan kísérleti vizsgálatok, amelyekben a résztvevőket véletlenszerűen osztják be két vagy több kezelési csoportba. Az emberek csoportba sorolásának ez a véletlenszerű módszere segít csökkenteni az elfogultság kockázatát, mivel biztosítja, hogy a csoportok hasonlóak legyenek, és sem a vizsgálók, sem a résztvevők ne tudják, hogy ki melyik csoportba tartozik.

Mit találtunk?

Áttekintésünk 27 randomizált, kontrollált vizsgálatot tartalmaz, amelyekben 122 601 felnőtt (18 év feletti) vett részt, két tanulmány pedig 60 évnél idősebb résztvevőkre összpontosított. Míg az egyik vizsgálatban egy egészséges populáció vett részt, addig a fennmaradó 26 vizsgálat résztvevői különböző betegségekben szenvedtek. Valamennyi vizsgálatban férfi és női résztvevők egyaránt részt vettek. Két tanulmányban az alapellátó központokból vontak be résztvevőket, míg a fennmaradó 25 tanulmányban a kórházakban vonták be a résztvevőket.

A vizsgált sztatinok az atorvasztatin, a rozuvasztatin, a pravasztatin, a lovasztatin, a fluvasztatin és a szimvasztatin voltak. A legtöbb tanulmány (a 27-ből 23) több mint egy évig folytatta a résztvevők nyomon követését. Hasonlóképpen, a legtöbb tanulmány (27-ből 24) kereskedelmi vállalatoktól kapott finanszírozást.

Összevontuk az egyes tanulmányok eredményeit, és megállapítottuk, hogy a sztatinok kismértékben csökkenthetik a VTE esetek számát. A sztatinok által megelőzött VTE esetek száma csekély volt. Azonban, a sztatinok nem csökkentik a lábban vagy a tüdőben kialakuló vérrögök számát, amelyeket mélyvénás trombózisként, illetve tüdőembóliaként azonosítanak. Nem találtunk bizonyítékot arra, hogy a kevésbé súlyos mellékhatások, például a miopátia előfordulásában különbséget mutattak volna ki. Lehetséges, hogy a sztatinok csökkentik a bármilyen okból bekövetkező halálozás előfordulását vagy a súlyos mellékhatások számát.

Mik a bizonyítékok korlátai?

Nem vagyunk túlságosan biztosak az eredményekben, mivel egyes tanulmányokban alkalmazott módszerekkel kapcsolatban aggályok merültek fel. A vérrögök alacsony száma megnehezíti a hatások kimutatását. A résztvevők általános egészségi állapotában, valamint a különböző vizsgálatokban alkalmazott sztatinok adagolásában és típusában mutatkozó különbségek további összetettséget eredményeznek. Az olyan tanulmányok kizárása, amelyek nem publikálták a VTE előfordulását, azt jelentheti, hogy releváns tanulmányok maradtak ki, ami befolyásolhatja az áttekintés következtetéseit.

Mennyire naprakészek ezek a bizonyítékok?

A bizonyítékok 2023. március 13-ig aktuálisak.