Az áttekintés kérdése
Áttekintettük azokat a bizonyítékokat, amelyek a beszédterápia (speech and language therapy, SLT) hatását vizsgálják a stroke után jelentkező beszédproblémákra (az úgynevezett afáziára).
Háttér
A stroke-ot elszenvedő emberek körülbelül egyharmadánál alakul ki beszédzavar. Érintett lehet a kommunikáció egy, vagy akár több területe is: a beszéd, a beszédértés, az olvasás és az írás. A beszédterapeuták a stroke utáni gyógyulás minden szakaszában felmérik, diagnosztizálják és kezelik a beszédzavart. Szorosan együttműködnek a beszédzavaros betegekkel, a családtagokkal és más egészségügyi szakemberekkel. Azt vizsgáltuk, hogy a beszédzavar esetén alkalmazott beszédterápia hatásos-e, illetve eredményesebb vagy gyengébb-e a nem szakember által nyújtott szociális támogatásnál. Azt is meg akartuk vizsgálni, hogy melyik terápiás módszer eredményezi a leghatékonyabb gyógyulást.
Az áttekintés jellemzői
A bizonyítékok 2015 szeptemberéig aktuálisak. Áttekintésünkbe 57 tanulmányt vettünk fel, amelyek összesen 3002 beszédzavaros embert vizsgáltak. Áttekintettük az SLT összes típusát, kezelési rendjét és alkalmazási módját.
Főbb eredmények
27 tanulmány (és 1620 afáziás személy) alapján megállapítható, hogy a beszéd- és nyelvterápia elősegíti a nyelv funkcionális használatát, a nyelvértést (például a hallás vagy az olvasás terén) és a létrehozott nyelvi tartalmat (beszéd vagy írás), összehasonlítva a terápiában való részvétel hiányával, azonban nem volt egyértelmű, hogy ezek az előnyök mennyi ideig tartanak.
Alig állt rendelkezésre olyan információ, amely alapján össze lehetett volna hasonlítani az SLT-t a szociális támogatással. Kilenc vizsgálatból származó adatok (447 afáziás személy) arra utalnak, hogy a nyelvi képességek mérésében alig lehet különbséget észlelni. Azonban több ember szüntette be a szociális támogatásban való részvételt, mint ahányan az SLT-n vettek részt.
Harmincnyolc tanulmányban hasonlították össze a beszédterápia két különböző típusát (1242 afáziás személy). A tanulmányok olyan SLT kezeléseket hasonlítottak össze, amelyek a kezelési rendben (intenzitás, adagolás és időtartam), a megvalósítási formában (csoportos, egyéni, önkéntes, számítógépes) és a megközelítésben különböztek egymástól. Több információra van szükségünk ezekről az összehasonlításokról. Úgy tűnik, hogy a rövid idő alatt végzett, sok órás terápia (magas intenzitású) javította a résztvevők mindennapi nyelvhasználatát, és enyhítette a beszédzavar tüneteinek súlyosságát. Ugyanakkor ezeket a rendkívül intenzív (akár heti 15 órás) kezeléseket többen hagyták abba, mint a kevésbé intenzív kezelési rend szerint zajlókat.
A bizonyítékok minősége
Általánosságban elmondható, hogy a vizsgált tanulmányok módszertani és beszámolási minősége kívánnivalót hagy maga után. A legutóbbi klinikai vizsgálatoknak csupán a fele számolt be a legfontosabb minőségi jellemzőkről. Így nem egyértelmű, hogy ez a rosszul végzett vagy a rosszul dokumentált tanulmányok eredménye volt-e. Az általunk végzett összehasonlítások többségét megalapozottabbá tenné, ha több, beszédzavarral élő személy bevonásával készült tanulmány állna rendelkezésre.
A Közérthető Nyelvű Összefoglalás fordítását a Cochrane Magyarország végezte. Fordítók: Horváth Floransz Veronika, Dr. Veres Gábor, Dr. Sándor-Bajusz Kinga Amália. Amennyiben csatlakozna fordítóként munkacsoportunkhoz, vagy megosztaná észrevételeit, kérjük írjon a cochrane@pte.hu címre.
Ez a Cochrane-áttekintés eredetileg angol nyelven készült. A fordítás pontosságáért a fordítást készítők felelnek. A fordítás gondosan készül, és a minőségbiztosítás érdekében standardizált eljárásokat követ. Azonban eltérések, pontatlan vagy nem megfelelő fordítások esetén az angol eredeti szöveg az irányadó.
