A tanulmány kérdése

Az étvágyserkentők előnyös és káros hatásaira vonatkozó bizonyítékokat kerestünk cisztás fibrózissal összefüggő anorexiában szenvedő emberek körében végzett vizsgálatokban.

Háttér

A cisztás fibrózisban szenvedő emberek étvágytalansága mind a betegségben szenvedőkre, mind családtagjaikra kihat. Az étvágyserkentőket arra használták, hogy segítsenek a cisztás fibrózisban szenvedő, rossz étvágyú embereknek növelni az általuk elfogyasztott étel mennyiségét, elősegítve ezzel súlygyarapodásukat, és javítva általános egészségi állapotukat. Vannak azonban olyan aggályok, hogy az étvágyserkentők mellékhatásokat okozhatnak. Ez az eredeti áttekintés egy frissített változata.

A keresés dátuma

Utoljára 2022. május 23-án kerestünk bizonyítékokat.

A tanulmány jellemzői

Négy vizsgálatot (70 résztvevő) vettünk figyelembe, amelyek közül kettőt gyermekeken, kettőt pedig gyermekeken és felnőtteken egyaránt végeztek. A vizsgálatok az étvágyat serkentő gyógyszerek (megesztrol-acetát és ciproheptadin-hidroklorid) hatását vizsgálták egy placebóval (hatóanyag nélküli tabletta) összehasonlítva. A vizsgálatok három és hat hónap közötti ideig tartottak.

Főbb eredmények

Megállapítottuk, hogy ezek a gyógyszerek rövid távon (hat hónapig) javíthatják a testsúlyt és az étvágyat. A tüdőfunkcióra nem mutatkozott hatás. Minden stimulánsnak lehetnek olyan káros hatásai, amelyek súlyosbíthatják a cisztás fibrózist, például a vércukorszint szabályozására, a fáradtságra, a hangulatra, a folyadék-visszatartásra, a májra és a légszomjra gyakorolt hatásokon keresztül, de sajnos a mellékhatásokról szóló elégtelen jelentések megakadályozták ezek teljes megértését. A bevont tanulmányok túl kevés résztvevőt vizsgáltak ahhoz, hogy kimutassák, hogy a megesztrol-acetát és a ciproheptadin-hidroklorid biztonságosan javíthatja-e a testsúlyt és az étvágyat.

Bár vannak arra utaló bizonyítékok, hogy az étvágyserkentők javíthatják a testsúlyt és a rossz étvágyat a cisztás fibrózisban szenvedő felnőttek és gyermekek esetében, úgy gondoljuk, hogy további kutatásokra van szükség az étvágy mérés megfelelő módszereinek meghatározásához, majd elegendő betegről kell megbízható adatokat gyűjteni ahhoz, hogy kiderüljön, hogy az étvágyserkentők biztonságosan javíthatják-e az étvágyat cisztás fibrózis megléte esetén.

A bizonyítékok megbízhatósága

Kevéssé bízunk abban, hogy az eredmények képesek megmutatni az étvágyserkentők valódi hatékonyságát. Azért jutottunk erre a következtetésre, mert bár úgy gondoljuk, hogy a legtöbb résztvevőnek ugyanolyan esélye volt arra, hogy az étvágyserkentő vagy a placebo-csoportba kerüljön, és senki sem tudott különbséget tenni az étvágyserkentő és a placebo között, a vizsgálatokban résztvevők kis száma miatt lehet némi torzítás, és mivel két vizsgálatban néhány résztvevő egyértelmű indoklás nélkül visszalépett. A torzítás másik lehetséges forrása, hogy három tanulmány nem számolt be az összes előre tervezett hatásmutatóiról.