Ugrás a tartalomra

Befolyásolják-e a halálozást vagy vérrög kialakulásának kockázatát a különböző transzfúziós stratégiák azoknál a pácienseknél, akiknél traumás sérülést követően súlyos vérzés lép fel?

Kulcsfontosságú üzenetek

- Úgy tűnik, hogy egyetlen transzfúziós stratégia (a vérkészítmények beadásának módja) sem változtatja meg a halálozás vagy vérrög kialakulásának általános valószínűségét..

- 18 olyan vizsgálatot találtunk, amelyek különböző transzfúziós módszereket vizsgáltak. Ez a fajta változatosság megnehezítette az eredmények összevetését, és ez azt jelenti, hogy nem kapunk egyértelmű válaszokat a kérdéseinkre.

Mit jelent a traumás sérülés kifejezés?

A traumás sérülés olyan hirtelen, váratlan esemény (pl. autóbaleset, lovasbaleset vagy esés), amely egy adott személy fizikai sérülését okozza. A legtöbb traumás sérülés kórházi ellátást igényel, a betegeket pedig mind a kórházba érkezésük előtt (prehospitális ellátás), mind pedig érkezésük után ellátásban részesülnek.

Miért adnak vért vagy vérkészítményeket traumás sérülés után?

Traumás sérülést követően akár súlyos vérzés is felléphet. A legsúlyosabb sérülést szenvedők erősen vérezhetnek, és közülük sokan a sérülést követő néhány órán belül akár meg is halhatnak. Vér vagy vérkészítmények korai adása (vérátömlesztés) segíthet a vérzés megállításában és a beteg életének megmentésében.

Mit takar a vérátömlesztési stratégia kifejezés?

Számos vérkészítmény létezik, melyek segítik a betegek vérének gyorsabb alvadását. A transzfúziós stratégia egy olyan terv, amely meghatározza, hogy az orvosok hogyan adják be a vérkészítményeket azoknak a betegeknek, akiknél erős vérzés lép fel. Ez magában foglalhatja, hogy milyen típusú vérkészítményeket adnak, mennyit használnak, milyen sorrendben adják be őket, és hogy laborvizsgálatok alapján döntenek-e a további adagolásról.

Mit akartunk megtudni ?

Azt akartuk kideríteni, hogy a vérzés kezelésére alkalmazott különböző vérátömlesztési módszerek csökkenthetik-e a sérülés utáni halálozás vagy vérrögképződés kockázatát.

Hogyan jártunk el?

Olyan tanulmányokat kerestünk, amelyek „randomizált kontrollált vizsgálatok” néven ismertek, és amelyek a legmegbízhatóbb bizonyítékokat szolgáltatják az orvosi kezelések hatékonyságáról és biztonságosságáról. Az ilyen típusú vizsgálatokban az embereket véletlenszerűen két vagy több kezelési csoportba sorolják, hogy a csoportok hasonlóak legyenek, és ideális esetben sem a vizsgálat résztvevői, sem a kutatók nem tudják, ki melyik csoportba tartozik. Olyan randomizált, kontrollált vizsgálatokat kerestünk, amelyekben a betegek egyik csoportja egyféle vérátömlesztési stratéga, egy másik csoport pedig egy másik stratégia alapján került ellátásra. A csoportokban észlelt halálesetek és a kialakult vérrögök számának összehasonlításával meg tudtuk állapítani, hogy az egyik kezelés hatékonyabb volt-e a másiknál.

Mit találtunk?

18 tanulmányt találtunk, melyben összesen 5041 felnőtt részt. Felnőttnek minősültek a 16 éves és annál idősebb személyek. A tanulmányokat négy csoportba osztottuk.

1) A kórházba érkezés előtt kezelt betegek („prehospitális”) - 5 vizsgálat
2) Kórházban vérkészítménnyel kezelt betegek - 10 vizsgálat
3) Kórházban teljes vérrel kezelt betegek - 1 vizsgálat
4) Alvadási laborvizsgálatok eredményei alapján kórházban vérkészítményekkel kezelt betegek - 2 vizsgálat

Főbb eredmények

Összességében a vizsgálatokban kutatott vérátömlesztési stratégiák egyike sem csökkentette a halálozás általános kockázatát, akár 24 óra, akár 30 nap elteltével mérték ezt a kimenetelt. Azonban az eredmények nem túl megbízhatók, és a jövőbeli tanulmányok megváltoztathatják ezt a következtetést.

Hasonlóképpen, egyik transzfúziós stratégia sem mutatott különbséget a káros vérrögképződés arányában, de bizonytalan az adatok megbízhatósága.

Mik a bizonyítékok korlátai?

Az általunk azonosított tanulmányok nagyon különböztek egymástól (pl. az eredmények mérésének módszere tekintetében), ami megnehezítette a végleges következtetések levonását arról, hogy melyik transzfúziós stratégia volt a leghatékonyabb. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben megválaszolhassuk kérdéseinket a traumás sérülést követő súlyos vérzés legjobb kezelési módjáról.

Mennyire naprakészek ezek a bizonyítékok?

Áttekintettük a témában 2023. november 20-ig közzétett összes randomizált, kontrollált vizsgálatot. Emellett 11 olyan vizsgálatról találtunk információt, amelyek már megkezdődtek vagy hamarosan megkezdődnek: három a betegek kórházba kerülés előtti kezelésére, négy a betegek kórházi ellátás során történő vérkészítményes kezelésére, kettő a betegek kórházi teljes vérrel való kezelésére, kettő pedig a kórházban lévő betegek alvadási vizsgálati eredményei alapján történő kezelésére összpontosít. A jövőben ezen vizsgálati eredmények segítenek megválaszolni a traumás sérülés okozta súlyos vérzések vérátömlesztési stratégiáival kapcsolatos kérdéseinket.

Fordítási jegyzetek

A Közérthető Nyelvű Összefoglalás fordítását a Cochrane Magyarország végezte. Fordítók: Horváth Floransz Veronika, Dr. Veres Gábor, Dr. Tárkányi Gábor. Amennyiben csatlakozna fordítóként munkacsoportunkhoz, vagy megosztaná észrevételeit, kérjük írjon a cochrane@pte.hu címre.

Hivatkozás
Brunskill SJ, Disegna A, Wong H, Fabes J, Desborough MJR, Dorée C, Davenport R, Curry N, Stanworth SJ. Blood transfusion strategies for major bleeding in trauma. Cochrane Database of Systematic Reviews 2025, Issue 4. Art. No.: CD012635. DOI: 10.1002/14651858.CD012635.pub2.